Ismerjük meg a hajdinát!

A keserűfélék családjába tartozik, sokan mégis a gabonafélékhez sorolják, nem ok nélkül, hiszen leggyakrabban köretként kerül az asztalra.

Ismerjük meg a hajdinát!

A keserűfélék családjába tartozik, sokan mégis a gabonafélékhez sorolják, nem ok nélkül, hiszen leggyakrabban köretként kerül az asztalra.

Közép-Ázsiából, pontosabban a Himalája mellől került el Ázsia más részeibe (például Japánba) és Európába. Magyarországra a népvándorlás korában, a tatárok közvetítésével került, a XV. századtól kezdve ismerik szélesebb körben. Régen általános volt a fogyasztása, de a második világháború után hosszú időre megszűnt a termesztése. Pár száz éve még ismert fogás volt a szegényebb családok asztalán, manapság a legigényesebbek, az egészségtudatos táplálkozás követői fedezik fel újra.

A hajdina rendkívül értékes élelmiszer, a szénhidrát-, a fehérje-, az ásványi anyag-, a vitamin- és a rosttartalma egyaránt szót érdemel.

Fő tápanyaga a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.  

Ha fehérje tartalmát nézzük, olyan esszenciális aminosavakat is tartalmaz, amelyeket az emberi szervezet nem, vagy csak igen kis mennyiségben tud előállítani, ezek a metionin-, lizin-, és arginin.

Jelentős mennyiségű ásványi anyagot, kalciumot, káliumot és magnéziumot találhatunk benne, emellett nyomelemeket, vasat, rezet és cinket is tartalmaz. Vitaminokban gazdag: a B vitamin- család majdnem minden tagját, az antioxidáns hatású C-, E- vitamint, és flavonoidot is bőven tartalmaz. Magas rutintartalma (P-vitamin) miatt már őseink is alkalmazták gyógynövényként magas vérnyomás kezelésére.

Zsírtartalmának döntő része telítetlen zsírsav. Rosttartalma hasznos a székrekedés esetén, és hozzájárul a bélrendszeri daganatok megelőzéséhez is. Glikémiás indexe 55-59%. Magas élelmirost tartalma következtében szénhidrátjai lassabban szívódnak fel, így vércukoremelő hatása kevésbé kifejezett. A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is.

Glutén- (gliadin)mentes, ezért lisztérzékenységben szenvedők is nyugodt szívvel fogyaszthatják!

Hajdinából szinte minden olyan étel elkészíthető, amihez egyébként szokásosan pl. rizst használnánk. Köretként, kásaként önálló ételként is fogyasztható, lisztjét kenyérsütéshez, tésztákhoz, süteményekhez is alkalmazhatjuk. Salátába, krémlevesek, fasírt készítéséhez is alkalmas.

Jövő heti menüinkben is találkozhattok az igen értékes hajdinával. Kóstoljátok bátran!


Schmidt Zsófia
dietetikus