Probiotikumok-baktériumok az egészség megőrzésében

Manapság a sok reklámnak köszönhetően biztos mindenki tudja már, hogy a probiotikumok nagyon fontosak a szervezetünk számára. Kapásból 3 gyógyszertárban kapható készítmény nevét is biztos megtudjuk mondani. De ha feltenném a következő kérdéseket, hogy „Mik azok a probiotikumok?”, „Milyen szerepet töltenek be a szervezetünkben?”, vagy „Milyen élelmiszerben találhatók?” akkor vajon hányan tudunk rá válaszolni?

Valószínűleg ehhez hasonlók jutnának csak eszünkbe: biffidus essensis, antibiotikumos kezelés során-után, bélbaktériumok, hasmenéses megbetegedés esetén, és pár készítmény konkrét neve.

Nem árt hát többet megtudni ezekről a jótékony baktériumokról…

Probiotikumok-baktériumok az egészség megőrzésében

Manapság a sok reklámnak köszönhetően biztos mindenki tudja már, hogy a probiotikumok nagyon fontosak a szervezetünk számára. Kapásból 3 gyógyszertárban kapható készítmény nevét is biztos megtudjuk mondani. De ha feltenném a következő kérdéseket, hogy „Mik azok a probiotikumok?”, „Milyen szerepet töltenek be a szervezetünkben?”, vagy „Milyen élelmiszerben találhatók?” akkor vajon hányan tudunk rá válaszolni?

Valószínűleg ehhez hasonlók jutnának csak eszünkbe: biffidus essensis, antibiotikumos kezelés során-után, bélbaktériumok, hasmenéses megbetegedés esetén, és pár készítmény konkrét neve.

Nem árt hát többet megtudni ezekről a jótékony baktériumokról…

A probiotikum sajátos szóalkotás, a „pro” a latin –ért rag, de ugyanakkor görögül megelőzőt jelent, a „bios” görögül „élet”. Probiotikumoknak nevezzük mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára.

Prebiotikumoknak hívják mindazokat a természetes tápanyagokat, amelyek a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ennél fogva elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését.

A szinbiotikumok a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik.

A probiotikumok alapvető jellemzői

A probiotikumok szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek nagyrészt a Lactobacillus, kisebb részben a Streptococcus-nemzetséghez tartoznak. Minden tejsavbaktérium olyan anyagcseretermékeket termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus. A probiotikus tejsavbaktériumok alapvetően abban különböznek a közönséges tejsavbaktériumoktól, hogy egy részük (akár 80-85 %-uk is) túléli a gyomorban lévő sav, a vékonybélben pedig az epesavak és az emésztőenzimek pusztító hatását, és így élve jutnak el a vastagbélbe, ahol képesek elszaporodni és megtapadni a bélfalon.

Probiotikus élelmiszerek

A probiotikus élelmiszerek piacát szinte kivétel nélkül a tejtermékek uralják. Korszerűségük legfontosabb kritériuma az élő probiotikus csíraszámuk, amelynek legalább 108/g értékűnek kell lennie. A probiotikumok előnyben részesített hordozói a savanyú tej- és tejszínkészítmények,túrókészítmények, vajkrémek , sajtkrémek és érlelt sajtok. Az utóbbi időben a probiotikus étrend-kiegészítők rohamos terjedésének vagyunk tanúi. A megjelenési forma jellemzően kapszula.

A probiotikumok jótékony hatásai: szabályozzák a bélmotilitást, alkalmazásukkal a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség tüneteinek enyhülése várható, a vastagbél daganatok megelőzésében is szerepet játszanak, segítik egyes vitaminok termelődését (K-, és B-vitamin, folsav), immunrendszer erősítők, csökkentik a rossz koleszterin azaz az LDL-koleszterin szintet, megakadályozzák a székrekedés kialakulását, és a jó közérzet biztosításához is hozzájárulnak.

A prebiotikumok (probiotikumok tápanyagai) a szervezetben nem emésztődnek meg, ezáltal érintetlenül jutnak a vastagbélbe. Valójában diétás rostok. Természetes állapotban számos élelmiszerben előfordulnak: pl. a csicsóka- és a cikóriagyökér, vöröshagymában, a fokhagymában és a póréhagymában, az articsókában, zabpehelyben, búzában, banánban, babban, borsóban, tejben és az érett sajtokban, és nem utolsó sorban az anyatejben.

Mikor lehet szükség pro- és prebiotikumokra?

Az egyoldalú táplálkozás, a szennyezett élelmiszerek-, vagy a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak, gyógyszeres kezelés (antibiotikum), bizonyos tápanyagok iránti intolerancia illetve allergia, mind- mind azon hatások  közé tartoznak, amelyek a hasznos bélflóra felborulásához vezetnek. A probiotikumok nemcsak a betegeknek, hanem az egészségeseknek is egyaránt ajánlott.

Probiotikumok és a sportteljesítmény

Ki gondolná, hogy intenzív edzésmunka hatására nem csak az immunrendszerben és hormonháztartásban, hanem a gyomor-bélrendszerben is számos változás következik be. Mi történik egy hosszantartó, legalább másfél órás vagy egy magas intenzitású tréning hatására? Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy edzések, versenyek alatt a belek vérellátása jelentősen csökken. Ennek hatására a bélrendszerben élő jótékony baktériumok, immunsejtek száma is megritkul. Mindez számos gyomor-bélrendszeri panaszt eredményezhet, például gyomorfájdalmat, hányingert, hányást, görcsöt, és hasmenést stb. Az elektrolitok (magnézium-, nátrium, kálium, kalcium) valamint a tápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír) nehezebben képesek felszívódni és megváltozik a széklet összetétele is. Jóval több emésztetlen fehérje, cukor és zsír, valamint folyadék jelenik meg a székletben.

Jótékony hatású, ha az edzés utáni folyadékpótlást követően egy-két pohár natúr vagy gyümölcsös (friss gyümölcsöt tartalmazó) joghurtot elfogyasztunk. Természetesen léteznek olyan helyzetek (pl. fokozott edzésmunka, versenyek), amikor nem tudjuk megfelelő táplálkozással biztosítani a pro- és prebiotikumok bevitelét. Ekkor érdemes olyan speciális étrend-kiegészítőt választani, amelyben magas csíraszámban találhatók meg a probiotikumok, és az őket életben tartó prebiotikumok is jelen vannak.


Schmidt Zsófia
dietetikus